1 2 3 4 5 6 7 8

Ha állat tartására szánta el magát, kérjük, idejében tájékozódjon annak igényeirôl, felelôsségérôl. Egy kutya (macska) jó esetben legalább 10-15 évre szól, ezért ennek függvényében kell gondolkodni.
Állatának szüksége van megfelelô férôhelyre, élettérre. Kutyák esetében ennek legalább nagy kertnek kell lennie, de a legtöbb kutya emellett sosem veti meg a gazdájával tett közös sétákat sem. Lakásban tartott kutyáknak erre napi többször rendszeresen szüksége van!
Egy kutyát etetni, oltatni, féreghajtatni kell, megfelelô felszerelésekkel kell ellátni, aminek tekintélyes anyagi vonzata is van. A kutya felvállalásával ezek is együtt járnak.
A kutyának rendszeres foglalkozásra van szüksége, kutyája igényli az ön társaságát, szüksége
van a szeretetére és az irányítására. A kutyának tudnia kell az alapvetô (neve, „gyere ide”, „nem szabad”) vezényszavakat, ami problémamentesebbé teszi közös életüket. Ezenkívül még sok feladat elsajátítása („ül", „fekszik”, „lábhoz”) segítheti az együttélést, és számtalan olyan dolog van, mely a közös együttlét eszközével hozzájárul kapcsolatuk mélyítéséhez.

 

 

Sajnos vidéken még mindig elterjedt szokás, hogy a kutyát egyszerûen kiengedik az utcára, hadd mozogja ki magát. Ez a magatartás egyáltalán nem helyes, ugyanis számtalan veszélyt és kellemetlenséget okozhat más embereknek és a kutyájának (ezen keresztül önnek) egyaránt.
Kutyáját mindig csak felügyelettel sétáltassa (azaz ketten menjenek el sétálni), lakott területen szigorúan pórázon vezesse, és lakatlan, biztonságos helyen is csak akkor engedje el, ha biztos benne, hogy nem szökik el, visszajön önhöz elsô szóra.
Ha kutyája nem megbízható, harapós, csak szájkosárral sétáltassa! Kutyasétáltatás közben mindig hordjon magával nejlonzacskót, lakott területen a kutyapiszkot szedje össze, és a legközelebbi kukában helyezze el! Ezzel tisztán tarthatjuk településünket, ráadásul erre már a legtöbb helyi ebtartási rendelet is kötelez minket.

Jelenleg Magyarországon nagyjából.1 500 000 kóbor kutya és ugyanennyi kóbor macska él. A legtöbb ember nem kifejezetten tenyésztési céllal veszi a kutyáját/macskáját, és legtöbbjük nem is kíván a születendô kölykökkel foglalkozni.
Kérjük önt, vegye figyelembe ezt, és elôre gondoskodjon róla, hogy szukája ne kapjon lehetôséget kölykök ellésére.
Mi a családtervezés legbiztosabb módjának - amennyiben sohasem akar kölyköt - az ivartalanítást tartjuk. Szukák esetében ezzel megelôzhetôk a késôbb, esetlegesen idôskorban jelentkezô betegségek (emlôrák, gennyes méhgyulladás) kialakulása.
Nem igaz, hogy egy szukának életében legalább egyszer ellenie kell! Szukák esetében általában nem jellemzô a viselkedés megváltozása. Ezzel szemben hatalmas elônyhöz jut a gazdi, hiszen
elmarad az évi 2 tüzelés, amely komoly problémákat okozhat (kerítés szétszedése a hódolók által, a szukát állandóan óvni kell, a lovagok szerenádja éjszaka az ablak alatt…).
Kanok esetében a kasztrálással általában csökken a dominanciára való hajlam, kissé nyugodtabbak lesznek, csökken a jelölések mennyisége a kertben, nem hajtják már olyan aktívan a szukákat, csökken az elcsavargás veszélye. Eme viselkedések késôbbi intenzitása nagymértékben függ attól, milyen idôs korban lett kasztrálva a kan. Az ô esetükben megelôzhetô a hererák kialakulása, ami az utóbbi néhány évben egyre gyakrabban fordul elô.


Mindennapjaink része lett a kóbor kutyák szomorú látványa. Étlen-szomjan, télen fagyoskodva róják az utcákat. Sokszor hetekig látjuk ôket ugyanazon a környéken, mígnem befogadja ôket valaki, vagy elviszi a sintér, vagy már csak az út szélén találkozunk velük elütve, élettelenül. Szomorú sorsok, szívszaggató látvány , az emberi felelôtlenség, tudatlanság következményei. Hogyan tehetnénk ez ellen?
A kóbor kutyák többsége nem kívánt szaporulatból származik, ami annak a felelôtlen gyakorlatnak a következménye, hogy a ház körül tartott kutyák minden kontroll nélkül szaporodhatnak. A kóbor kutya kérdés miért ismeretlen fogalom a szomszédos Ausztriában, Németországban, vagy Amerikában? Mert ezeken a területeken már általánosan elterjedt gyakorlat az ivartalanitás.
Ez az a fogalom, amely a kutyatartók körében a legnagyobb vitákat váltja ki, kérdések özönét hozza elô. Ivartalanítsunk-e egyáltalán, ha igen akkor mikor, és milyen hatással lesz ez az állat késôbbi életére?
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy vétek megcsonkítani egy állatot és ezzel megfosztani a szaporodástól. A természetben még vadon élô kutyafajták csoportosan, falkában, élnek. A falka élén a legrátermettebb vezetô, az alfa pár áll. A szaporodás joga kizárólagosan az övék. A legtöbb egyed sohasem jut abba a pozícióba, hogy kölykei legyenek. Ugyanígy a háziasított kutyáknak sem okoz semmiféle lelki elváltozást vagy sérülést, hogy nem lesznek utódaik.
Ugyanakkor egyre többen számolnak be arról, hogy a szaporodási lehetôséghez jutó kutyájuk utána nehezebben kezelhetô, nem fogad szót, verekedôsebb, szökôsebb. Ez szintén az elôzôekben leírtakra vezethetô vissza. A kutya szaporodott, ezzel vezetô pozícióban érzi magát és ezt a pozíciót próbálja megôrizni.
Sokan úgy gondolják, hogy az ivartalanítás után a kutya elhízik. Amennyiben a kutyáját kizárólag az tartotta megfelelô súlyban, hogy ivarzási idôben hosszú idôre eltûnt, és evés nélkül üldögélt a tüzelô szuka lakhelye elôtt, vagy az évente megszületendô alom soványította le, nos, abban ez elôfordulhat. Ha a kutya korának és méretének megfelelô mennyiségû és minôségû táplálékot kap, nem fog elhízni az ivartalanítás után sem.
Mikor is ivartalanítsunk?
A nôstény kutyák ivartalanításával érdemes megvárni az elsô tüzelést, kan kutyánál az 1 év körüli életkort. Ekkora az állat kifejlôdik, hormonszintje eléri a felnôtt állatét.
Mi az ivartalanítás elônye?
Elsôsorban a meg nem született kiskutyák tömkelege. Ma Magyarországon csaknem egymillió kóborló, kivert kutya található. Ezek számát minden egyes nem kívánt alom szaporítja.
Másodsorban az ivartalanítással csökkenthetjük annak esélyét, hogy kutyánknál ivarszervi daganat alakuljon ki.
Az idôben elvégzett ivartalanítással nagy valószínu˝séggel megelo˝zhetjük, hogy kutyánk minden párzási ido˝szakban nekiinduljon a nagyvilágnak.

Szeretnénk elérni, hogy minden gazdás kutyát, amelyek csak elkóboroltak, de valahol hazavárják ôket, minél elôbb visszajuttathassunk otthonukba. Ehhez az ön segítségére is szükségünk van, hiszen önnek kell megoldania saját kutyája egyedi azonosítását, hogy mi az alapján visszajuttathassuk kutyáját. Egyedi azonosító jel fajtatiszta törzskönyves kutyák esetében a tetoválás volt ez év januárjáig, amely viszont sajnos az esetek nagy többségében nem látszik jól, hiányos, vagy nincs is.
Kutyáját, kérjük, lássa el nyakörvvel, amelyre bilétán a saját nevét, címét és telefonszámát írja föl. Ugyanez megtehetô a nyakörv belsô oldalára is, vagy bármilyen praktikus módon, amit mi vagy a kutya megtalálója használni tud. Mivel a nyakörv sem biztos módszer, elveszhet, lelophatják a kutyáról, ezért van egy harmadik - a legbiztonságosabb - lehetôség is.
Nyugat-Európa után már hazánkban is egyre elterjedtebb a kutyák mikrochippel való ellátása, amely törzskönyvezett kutyáknál idéntôl kötelezô. Ez egy apró szerkezet, amelyet a kutya bôre alá juttatnak injekciós tû segítségével. Ez a kutyát nem zavarja, passzív, a szövetekbe beágyazódva a kutya élete végéig mûködôképes. Csak abban az esetben ad jelet, ha megfelelô leolvasóval közelítenek hozzá. Chipet ma Magyarországon minden veszettségoltás beadására jogosult állatorvos beültethet, ára változó, 5000 Ft-nál kezdôdik. Sajnos tudjuk, nem olcsó, de mi mindenképp hasznosnak tartanánk, ha legközelebbi állatorvosi látogatásakor kikérné orvosa véleményét róla.

 

A szöveg a Pilis­Budai kutyások honlapjáról származik.